Szigliget, Eötvös u. 8. a Hintónjáró szerelem napórája

Veszprém megye, Szigliget, Eötvös u. 8. házon valamikor volt, de ELTŰNT napóra.

Szigligeten áll egy régi ház, amelynek egy régi fényképe látható egy könyvben (Hangodi László - Paál József: Szigliget 890 éves 1121-2011. Szigliget, 2011. Kiadja: Szigliget Község Önkormányzata, Kölcsey Nyomda Kft. (Tapolca) ennek 105. oldalán "Majorsági épületek, 1912 KÖH. [Kulturális Örökségvédelmi Hivatal]" aláírású fénykép). A képen jobb oldalon álló, kétszintes épület oromfalának jobb felén felismerhető egy napóra. A Nap-arc sugarakkal, a ferde árnyékvető, a körben futó negyedköríves kettős óraosztás és az arab óraszámozás (7-12-6) sejthető.

Az 1912-es fénykép a 2011-ben kiadott könyvben.

Az 1912-es fénykép a 2011-ben kiadott könyvben (kinagyítva a napóra)

A korabeli neves színészek (Szirtes Ádám, Medgyesi Mária, Makláry Zoltán, Fónay Márta és Kiss Manyi) által játszott és Ranódy László rendezett "Hintónjáró szerelem" című fekete-fehér magyar játékfilmet 1955-ben Szigligeten forgatták. A film valamennyi jelenetében felismerhetőek a település helyszínei, épületei, tájrészletei. A filmben két olyan jelenet is van, hogy a hintó begördül egy íves kapu alatt és a belső épület falán jól láthatóan egy napóra ismerhető fel. A magas, hosszú épület oromfalának jobb oldalán van a falra festett napóra. Középen sugaras napkorong, alatta egy negyedkörív vagy félkörív látható, óraosztásokkal. A napóra szimmetrikusnak tűnik, így a fal D-re néző lehetetett.



Vázlatrajz az 1955-ös film alapján.


Az épületet egy másik régi könyvben lévő régi fénykép is mutatja (Kozák Károly: Szigliget. Budapest, 1961. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Itt a kép a 35. oldalon található, képaláírása: "A volt uradalmi major gazdasági épülete, XIX. sz. eleje"). Ezen az oromfal középső hosszúkás ablakától jobbra a napóra nem ismerhető fel, pedig ez a felvétel is az 1912. évhez közeli időpontban készülhetett. A napóra hiányának oka lehet, hogy a kép kora reggeli, keleti oldali, alacsony napállásnál készült, ezért még árnyékban volt a D-i falfelület.



Fénykép az 1961-es kiadású könyvből.

Hosszas nyomozás után derült ki, hogy a napórás épület a mai Eötvös u. 8. szám alatt volt.  Az 1800-as évek elején épített majorsági épületet 1945-ig a helyi földbirtokos, az 1950-es években a termelőszövetkezet használta. Többször átalakították, bővítették, egyes részeit lebontották. Napjainkra a napórát hordozó falfelület alsó szintje még megvan. A ház magánkézbe jutott, emeleti részét lebontották, a tetőzet alacsonyabra került és az épületet felújították, a napóra már eltűnt.

Adatközlő: Keszthelyi Sándor (2006), Vértesi Eszter (2009, 2011, 2012).